Tisztelt Szurkolók!
Újabb hazai mérkőzés, újabb nehéz ellenfél ellen, ezúttal Dunavarsány csapata volt a vendégünk, akik bajnokságot akarnak nyerni.
A mérkőzés előtt egyik lelkes szurkolónk, Vörös Edvárd végezte el a kezdőrúgást, taps kísérte az eseményt, Edi meg majd a sört kíséri az öltözőbe. Egy visszatérőt is ünnepelhetett a közönség, Zvat Zoltán öt év után újra pályára lépett a felnőtt csapatunkban.
Az első félidő első felében tapogatózó játék folyt, vendégünk nem erőltette túlságosan a támadásokat, jobbára a mezőnyben „pattogott” a labda. A félidő közepén aztán felpörögtek az események. Egy kiugratás után az ellenfél kapusa a büntető területen kívül kézzel akadályozott meg egy akciónkat, amelyért azonnal kiállította a játékvezető. Cserekapus híján egy mezőnyjátékos állt a kapuba, ezzel növelve a gólszerzési esélyeinket. A hátralévő időben a ’Varsány” visszahúzódott, mi meg nem igazán találtuk az ellenszert a védelmük feltörésére.
A második félidő már akciódúsabban telt, többet támadott mindkét csapat, de a kapuba és a védelemben is magabiztosak voltunk, a középpályások rengeteget futottak, elöl sajnos kevésbé voltunk határozottak. Nem igazán teszteltük a kapusukat, a sajátunkat többet dolgoztatta az ellenfél, több bravúros védéssel őrizte a hálónkat. Próbáltam frissíteni a cserékkel, de a nagy iramú találkozó ritmusát nem tudta mindenki kellőképpen felvenni, de ez ilyenkor benne van. A végén már többen elfáradtak, ami a passzoknál nagyon meglátszott, de az eredmény nem változott, gólnélküli döntetlennel zárult a találkozó.
Gratulálok a fiúknak, értékes ponttal gazdagodtunk. Az emberelőnyt ugyan nem tudtuk a javunkra fordítani, de mindenki kiadta magából a maximumot a szurkolóink nagy megelégedésére. Igazi férfimunka volt, alázattal, küzdelemmel, talán egy kis szerencsével az ilyen mérkőzéseken a három pont is meglehet.
Táborfalva: Máté – Veszelszki, Szeibert, Lambisi – Karlik (Kovács), Fábián, Bán, Terebes (Cserhalmi), Begyinszki (Zvat) - Kisjuhász (Botlik), Volentér (Németh)
Hajrá Falva!